Vegyi anyagok, EU-s környezetvédelem
Az Unió környezeti joganyagában a vegyi anyagokat négy jogszabály szabályozza. Tudni kell azonban, hogy más szakterületeken is léteznek a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozások, így a gyógyszerekre, növényvédo szerekre, mutrágyákra, mosószerekre is vannak eloírások.
Vegyszerek forgalomba hozatalára történetileg az elso rendelkezések a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézésérol szóló, többször módosított tanácsi irányelvben (67/548/EGK) jelentek meg. Hasonló tartalmú eloírásokat a veszélyes készítményekre is kidolgoztak, ma az 1999/45/EK tanácsi irányelv hatályos. Fenti irányelveket kiegészítik további részleteket szabályozó irányelvek is. Így az új vegyi anyagok notifikációját és kockázatbecslésének elvi alapjait a 67/548/EGK irányelvet módosító 92/32/EGK, illetve 93/67/EGK irányelv szabályozza. A veszélyes készítményekhez kapcsolódó biztonsági adatlap eloírásait eloször a 91/155/EGK irányelv hozta létre, késobb alkalmazása a veszélyes anyagokra is kiterjedt.
Az EU-ban elkülönül az új anyagokra vonatkozó szabályozás az ún. létezo anyagokétól. Utóbbiaknak azokat tekintjük, amik 1981 szeptemberében már a piacon voltak. Ezeket egy EINECS nevu, tartalmában végleges listára vették fel. Amik nincsenek rajta, új anyagnak minosülnek és gyártóik vagy importoreik teljesítik a notifikációs eloírásokat. Az EU a notifikált anyagokról idorol idore aktualizált közleményt ad ki, ennek a listának a neve ELINCS. A létezo anyagok nagy száma (több mint százezer) miatt közülük csak egyes, elsobbséggel kijelöltek (összesen mintegy 140 anyag) kockázatbecslésére történt intézkedés. Az adatgyujtéshez és a kockázatbecsléshez a Tanács 793/93/EGK rendelete adott alapot. A feltárt kockázatok helyes kezelésére kidolgozott rendelkezések többségét a vegyi anyagok forgalmazásának és felhasználásának korlátozásáról vagy betiltásáról szóló, a Tanács 76/769/EGK irányelve módosítása útján jelenik meg.
Osztályozás
Az irányelv által tartalmazott osztályozás célja az anyagok összes olyan fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságának azonosítása, mely normál körülmények között veszély forrása lehet. Az osztályozás eredményeképpen adódik a címke tartalma, így a veszélyességi osztály és a veszély szimbólum, a kockázatokra utaló szabványos R mondat és a biztonságos felhasználásra utaló S mondat. Az osztályozás, jelölés és csomagolás kötelezettségei a forgalomba hozót terhelik. Amennyiben azonban egy veszélyes anyagra az irányelv vonatkozó mellékletében az Unióban harmonizált osztályozást közzétették, annak alkalmazása kötelezo.
Az anyagok és készítmények fizikai-kémiai, toxikológiai és kémiai tulajdonságai alapján lehetnek:
- robbanó anyagok és készítmények,
- oxidáló anyagok és készítmények,
- fokozottan tuzveszélyes anyagok és készítmények,
- tuzveszélyes anyagok és készítmények,
- kevéssé tuzveszélyes anyagok és készítmények,
- nagyon mérgezoek,
- mérgezoek,
- ártalmasak,
- maró (korrozív) anyagok és készítmények,
- irritáló és izgató anyagok és készítmények,
- túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények,
- karcinogén anyagok és készítmények,
- mutagén anyagok és készítmények,
- reprodukciót és az utódok fejlodését károsító anyagok és készítmények,
- környezetre veszélyes anyagok és készítmények.
Címkézés
Az alábbi eloírások a közösségi rendelkezéseknek megfelelo magyar szabályok. Ezek szerint a veszélyesnek besorolt termékeket megfeleloen fel kell címkézni. A feliratot (címkét) a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen el kell helyezni. A feliratnak (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmaznia kell:
- a termék nevét, a benne lévo veszélyes anyag megnevezését a magyarországi jegyzékben szereplo valamely megnevezés szerint, vagy valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelojét,
- a gyártó, az importáló vagy a magyarországi forgalmazó megnevezését és teljes címét, telefonszámát,
- a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával felmerülo veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát),
- a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával járó különös kockázatokat megjelölo, az egészségügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat),
- a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat),
- a Magyarországon törzskönyvezett veszélyes anyagok esetében a magyar törzskönyvezési számot,
- a lakossági forgalomba kerülo veszélyes anyagok esetén 2002. január 1. napjától az "EK felirat" szavakat.
A veszélyt jelzo szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A veszélyt jelzo szimbólumnak és hátterének jól láthatónak kell lennie, a felirat (címke) vagy a csomagolás színe és megjelenése nem akadályozhatja a fogyasztót a jelzés felismerésében. A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni.
Betiltott anyagok, forgalmi és felhasználási korlátozások
Az EU az egyes veszélyes anyagok betiltására, illetve korlátozására vonatkozó keretirányelv módosítás útján adja ki azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek a kérdéses anyag termékekben vagy árucikkekben történo eloállítása, forgalmazása vagy felhasználása kapcsán kimutatott és igazolt kockázat kello mértékre csökkentése érdekében szükségesnek találtak. Az eddig betiltott vagy korlátozás alá vont anyagok közül néhány:
- benzol,
- poliklórozott bifenilek (PCB-k),
- azbeszt (ennek forgalmazása 2005. január 1. után hazánkban is tilos),
- akkumulátorok és elemek Hg és Cd tartalma,
- klórozott szénhidrogének,
- rákkelto, mutagén és reprodukciót károsító anyagok,
- ón és szerves és szervetlen vegyületei,
- kreozot,
- hexaklór-etán,
- azofestékek,
- brómozott difenil-éterek,
- nonilfenolok
EU jogszabályok átvétele
Fenti szabályozási körrel összeegyeztetheto szabályozást a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtására kiadott nagyszámú rendelet biztosítja nemzeti szinten.
Ellenorzés
A hatályos magyar jogszabályok, továbbá a közösségi rendeletek betartásának ellenorzését végzi:
- a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyeloség,
- a közegészségügy szempontjából történo megfeleloség tekintetében az ÁNTSZ,
- a munkabiztonság körében a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet szervei,
- a tuzvédelem szempontjából a tuzvédelmi hatósága,
- fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyeloség.
REACH
A közösségi szabályozás hiányosságainak orvoslása, a vegyi anyagokkal kapcsolatban kialakult új tudományos és társadalmi igények jobb kielégítése érdekében a szakterületi szabályok reformjára került sor. Az új közösségi rendelet neve REACH: Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul a vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése. A tervezett rendelet mintegy 40 korábbi irányelvet helyez hatályon kívül, azok helyébe lép, sot érint olyan területeket is, amelyekre az eddigi szabályozás nem terjedt ki. A rendeleti szabályozás közvetlenül érvényesül és így biztosítja a közösségen belüli azonosságot.
A rendelettervezet célul tuzi ki, hogy az új és meglévo anyagok 11 év alatt fokozatosan azonos eljárás alá essenek. A rendelet elsodleges célja, hogy az egységes és átfogó szabályozással biztosítsa az emberi egészség és a környezet védelmét, a fenntartható fejlodést, a versenyképesség fenntartása mellett. Az új szabályozás fontos alapelve, hogy nemcsak az adatok dokumentálásáért, hanem a vegyi anyagok használatából, továbbadásából adódó kockázatok becsléséért is az ipar lesz a felelos, sot a felelosség kiterjed az egész gyártási láncra.
A rendelettervezetet az EU Versenyképességi, valamint Környezetvédelmi Tanácsa gondozza, az adminisztratív teendoket a Versenyképességi Tanács fogja össze.
A REACH rendelet tervezetét 2003. október 29-én nyújtotta be a Bizottság a Tanácsnak. Az EU Tanácsa a több mint 1200 oldalas rendelettervezet (137 cikk, a magyar nyelvu törzs-szöveg 169 oldal, a többi az adatszolgáltatásra és a vizsgálati követelményekre vonatkozó melléklet) szakmai véleményezésére eseti munkacsoportot hozott létre, amely a 2003. november 20-i alakuló ülését követoen három-négy hetes gyakorisággal, sot késobb már 1-2 hetente ülésezett.
A REACH irányelvvel kapcsolatos magyar állásfoglalást alapvetoen meghatározta az, hogy a hazai iparban a vegyi anyagokat gyártó, felhasználó több ezer vállalkozás mérete, tokeereje igen kicsi, a néhány nagyobb vállalkozás kivételével igen nagy nehézségekbe ütköznének a REACH bevezetésekor. Ezért Magyarország elsosorban az adatszolgáltatási követelmények könnyítésére koncentrált és szorgalmazta a szakirodalmi adatok elfogadását, azt, hogy lehessen hivatkozni más projektekben kimért adatokra, a kockázati alapú megközelítés érvényesítésére a mennyiségi elvvel szemben. Ezt célozta a brit-magyar kezdeményezés az "egy anyag - egy regisztráció" (OSOR) javaslat is. A REACH elso változatát több EU-Parlamenti bizottság is véleményezte, az ezernél is több módosító javaslatról 2005. november 17-én szavazott a Parlament plenáris ülése. A tagállamok 2005. december 14-én állapodtak meg a végleges változatról, amely 2006 decemberében került vissza az Európai Parlamentbe második ovasatra.
Az Európai Parlament 2006. december 13-án nagy többséggel fogadta el a REACH irányelvet, amely arra kötelezi a gyártókat, hogy az egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált veszélyes anyagokat regisztrálják. A legveszélyesebb 3000 anyag kiváltására a gyártóknak tervet kell kidolgozniuk. A szabályozás összesen 30 ezer összetevot érint.
A REACH 2007 júniusában fokozatosan lép életbe, és végrehajtása 11 évet vesz majd igénybe. 2018-ra az összes veszélyes anyagot regisztrálni kell az újonnan létrehozandó Európai Vegyi Ügynökségnél. A REACH 40 jogszabály helyébe lép.
A Parlament által második olvasatban jóváhagyott szöveg az EP és a Tanács között létrejött megegyezésen alapul. Eszerint a legveszélyesebb anyagok kiváltására a gyártóknak tervet kell benyújtaniuk, ahol pedig nincs lehetoség helyettesítésre, kutatási tervet kell készíteni a veszélytelenebb anyagok megtalálására.
A megállapodás nyomán hat év múltán vizsgálni fogják, hogy a hormonháztartásra kiható anyagokat nem kell-e a legveszélyesebb kategóriába átsorolni és csökkenteni fogják az állatkísérletek számát. Bevezetik a felelosséggel való kezelés elvét, amely szerint a vegyi anyagok gyártását, importját vagy forgalmazását átláthatóan, felelosségteljesen kell végezni, úgy, hogy biztosítva legyen, hogy az elvárható körülmények között az se az emberek egészségét, se a környezetet ne károsítsa. A vállalatoknak kötelességük lesz a fogyasztók kimeríto tájékoztatása a felhasznált anyagokról és azok veszélyességérol. Az Európai Bizottságnak 12 éven - a rákkelto anyagok esetében hét éven - belül kell jelentést készítenie arról, hogy ki kell-e terjeszteni a vegyi anyagok biztonságosságáról készült jelentéseket az évente 10 tonnánál alacsonyabb mennyiségben eloállított anyagokra.
A magyar-brit közös kezdeményezés, az egy anyag - egy regisztráció elv végül csak kivételekkel érvényesül. Az elv szerint egy cég által már regisztráltatott anyagot más vállalatnak már nem kell bejegyeztetnie. Az elv az eredeti elképzeléseknek megfeleloen azonban, hatályban lesz például az állatkísérletek terén.
A vegyipar az unióban több mint 1,3 millió, mintegy 27 ezer vállalatban dolgozó embernek ad munkát. Az ágazat éves forgalma meghaladja a 440 milliárd eurót, ezzel a vegyipar Európa harmadik legjelentosebb iparága. A szabályozás Magyarországon közel kétezer céget érint, ezek éves árbevétele nagyjából 2000-2500 milliárd forintra teheto.
Kapcsolódó anyagok:
Csatorna és vízgazdálkodás
Levegotisztaság
Zajvédelem
Letöltheto Dokumentumok:
REACH.doc
A VOC+ (illóanyag tartalmú szerves keverékek) jelölést olyan bevonatokra használják, amelyek magas szárazanyag-tartalmúak, vagy másként, olyan bevonatok, amelyek kevésbé veszélyesek, nagyobb a környezeti biztonságuk és gazdaságosabb a felhasználásuk.
Vissza